Fizikai földrajzi adatok
Írország szigete Európa észak-nyugati részén fekszik.
Területe: 70 282 km2 (Észak-Írország: 14 139 km2).
Éghajlat
A Golf-áramlat és az alapvetően délnyugati irányú uralkodó széljárás hatására az éghajlat egyenletes, és a hőmérséklet meglehetősen egyformán oszlik el az egész országban. A leghidegebb hónapok január és február, melyekben a levegő napi átlaghőmérséklete 4°C és 7°C között van, míg július és augusztus a legmelegebbek (14°C–16°C). Szélsőséges hőmérsékletek, -10°C alatt vagy 30°C felett, rendkívül ritkák.
Az alacsonyan fekvő területeken az átlagos évi csapadék többnyire 800 és 1200 mm közé esik, de egyes keleti részeken 750 mm alá is kerül, egyes nyugati vidékeken pedig meghaladja az 1500 mm-t is. Hegyvidékeken az éves csapadékmennyiség meghaladhatja a 2000 mm-t.
Lakosság
4,5 milló
További információért forduljon az írországi Központi Statisztikai Hivatalhoz (Central Statistics Office,
www.cso.ie).
Nyelv
Az angol a második hivatalos nyelv, és az angolt használják a munkahelyeken is a Gaeltacht területeken kívül, ahol továbbra is az ír nyelvet beszélik.
Vallás
Az Ír Alkotmány minden állampolgár részére garantálja a lelkiismereti szabadságot, a szabad hitvallás és a vallásgyakorlás szabadságát.
Politika
Az 1921. decemberében aláírt Angol-Ír Szerződés 26 ír tartománynak biztosított függetlenséget, amelyek megalapították a Szabad Ír Államot. 1920-ban hat Ulster-i tartomány megkapta a saját parlament felállításának jogát belfasti székhellyel, és ezek az Egyesült Királyság részei maradtak.
Az új alkotmányt 1937-ben vezették be, és Írország semleges maradt a második világháború alatt. Az Ír Köztársaság 1949-ben jött létre. Írországot 1955-ben felvették az ENSZ-be, 1973-ban belépett az Európai Gazdasági Közösségbe, az Egyesült Királysággal és Dániával együtt.
Gazdaság
Nemzetközi kereskedelmi gazdaságával és kis hazai piacával, Írország jelentős mértékben függ a külkereskedelemtől. Rendszeresen a világ egyik legnyitottabb piacaként említik, mely magas globalizációs mutatóval rendelkezik. Az 1996-2007-es periódus alatt Írország GNP-je gyorsan növekedett, átlagosan évi 7 %-os növekedés volt tapasztalható, mellyel Írország a leggyorsabban növekvő gazdaságú országgá vált az EU tagállamok között. Viszont 2008-ba drámai fordulat következett, amikor az ír gazdaság az év első felében hivatalosan is recesszióba lépett. A recesszió kezdetétől négy éven át sajnos még most sincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a gazdaság talpra áll. Míg a nettó export továbbra is nő, ez nem elegendő a hazai kereslet folyamatos gyengeségének kompenzálására. Az Eurózóna és a belföldi költségvetés válságai továbbra is hatással vannak a hazai és az export piacra egyaránt. 2012. egészét illetően a reál GDP előreláthatólag 0,7 %-kal, míg a GNP 1,5 %-kal fog növekedni (a Központi Bank szerint). A hazai gazdaság fokozatos stabilizációs programjának eredményeképpen, és a következő évi külső kereslet-fellendüléssel együtt, 2013-ra várhatóan 1,3 %-os GDP növekedést, míg 2014-re 2,5 %-os GDP növekedést jósolnak. Ezek az előrejelzések még nagyon kockázatosak, főként a külső kereslettől függenek, melyet ezentúl is a növekedés fő hajtóerejeként tartanak számon az előrejelzési horizonton.